Magyarországon tavaly közel félmillió, 494 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek lejárt tartozások miatt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint. Ez a magas szám rávilágít arra, hogy a fizetési meghagyások és a kintlévőségek kezelése milyen gyakori és fontos kérdés a mindennapi életben. Ennek ellenére rengeteg félreértés kering a fizetési meghagyások kapcsán a közhiedelemben, amelyek zűrzavart okozhatnak, az adósnak pedig akár jelentős károkat.
Épp ezért ebben a cikkben összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket, amelyek segítenek jobban megérteni, hogyan kell helyesen reagálni, ha fizetési meghagyást kapunk.
- tévhit: A fizetési felszólítás egyenlő a fizetési meghagyással
Sokan azt hiszik, hogy ha kaptak egy fizetési felszólítást, akkor már egy hivatalos jogi eljárás is elindult ellenük. Valójában a felszólítás még csaj egy hitelezői kezdeményezés, amely még nem jelent semmilyen jogi eljárást. A fizetési meghagyás viszont már közjegyző által kibocsátott jogi eszköz, és ha az adós nem vitatja, akkor végrehajthatóvá válik. Ha pedig vitatja, akkor automatikusan bírósági perré alakul.
Ez az egyik legelterjedtebb félreértés a témában, amely tévesen arra készteti az adósokat, hogy ignorálják, ha fizetési meghagyást kapnak. A fizetési meghagyás nem csupán egy udvarias emlékeztető, hanem egy hivatalos jogi dokumentum, amelyet egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni.
- tévhit: Ha nem foglalkozom vele, akkor nem lesz következménye
Sokan halogatják a reagálást a fizetési meghagyásokra, abban bízva, hogy az idővel „magától eltűnik.” Ez óriási tévedés! Ha egy fizetési meghagyásra nem érkezik ellentmondás a törvényben meghatározott határidőn belül (általában 15 nap), az automatikusan jogerőre emelkedik, és végrehajtási eljárás indulhat. Ez további költségekkel és kellemetlenségekkel járhat. A fizetési meghagyást tehát semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni!
- tévhit: A fizetési meghagyás mindig postai úton érkezik
Bár sokan úgy vélik, hogy a fizetési meghagyások kizárólag postai úton érkezhetnek, a modern kommunikációs csatornák lehetővé teszik, hogy azok elektronikus úton is kiküldésre kerüljenek. Az elektronikus levél vagy más digitális kommunikációs formák ugyanolyan jogi érvényességgel bírnak, mint a postai küldemények. Ezért fontos, hogy ne csak a postai úton érkező leveleket figyeljük, hanem az e-maileket és más digitális értesítéseket is.
- tévhit: A fizetési meghagyást nem lehet vitatni
Sokan úgy gondolják, hogy ha megkapják a fizetési meghagyást, azt már nem lehet megkérdőjelezni. Ez azonban nem igaz! Az adósnak joga van megvizsgálni a követelést, és ha hibát vagy jogtalanságot talál, 15 napon belül ellentmondást nyújthat be.
- tévhit: Ha ellentmondok, azzal automatikusan megszűnik a követelés
Ha egy adós ellentmondással él egy fizetési meghagyás ellen, az még nem jelenti azt, hogy a tartozás eltűnik. Az ügy ilyenkor peres eljárásba kerül, és a bíróság dönti el, hogy a követelés jogos-e. A peres eljárás során felmerülő költségeket – mint például eljárási illeték, tanú- és szakértői díjak – a pervesztes félnek kell viselnie. Ha az adós nem tudja bizonyítani, hogy a követelés alaptalan, akkor peres úton is elveszítheti az ügyet, és akár még több költséget kell fizetnie. Ezért érdemes alaposan megvizsgálni a fizetési meghagyás tartalmát, és csak akkor élni ellentmondással, ha valóban megalapozott kifogásunk van!
Összegzésül elmondható, hogy a legfontosabb, hogy ne dugdjuk a fejünk a homokba: ha fizetési meghagyást kapunk, semmiképp se halogassuk a válaszadást!
